Sem az irányadó kamathoz, sem pedig a mennyiségi lazítás paramétereihez nem nyúlt a japán jegybank, amelynek politikáját egyre gyanakvóbban méregette a piac. Ehelyett viszont módosította a monetáris politika teljes célrendszerét, amit egyelőre fejüket vakarva nézegetnek a befektetők.
A jegybank közzétette a három hónapos betét korlátozásának pontos menetrendjét és indokait. Az alábbiakban ezt a közleményt ismertetjük, a kiemelések tőlünk származnak.
Az alacsony inflációval és gyenge növekedési kilátásokkal küzdő fejlett országok jegybankjainak bár nincsen nyíltan bevallott árfolyamcélja, naivitás volna azt gondolni, hogy az elmúlt évek monetáris lazító intézkedései mögött nem húzódott deviza-leértékelési megfontolás. Különösen igaz ez Japánra, ahol a maginfláció, a piaci inflációs várakozások és a jen dollárral szembeni árfolyama jellemzően egy irányba mozogtak az elmúlt években, épp ezért a jegybank intézkedéseinek fontos közvetítője volt az árfolyam. Ennek hatékonysága azonban évről-évre csökkent, mostanra pedig gyakorlatilag két lehetősége maradt a japán jegybanknak: a globális környezet javulására játszva kivár, vagy valami drasztikus húzással áll elő, ezzel azonban egy nyílt globális deviza-leértékelési háború kitörését kockáztatná - vélik a Nordea Bank elemzői.
A piacok idegesek ugyan a Fed egyre határozottabbnak tűnő kamatemelési szándékai miatt, de a folyamatnak vannak pozitív hatásai - mondta blogjában Zsiday Viktor. A befektetési szakember a nulla kamat egyre nyilvánvalóbb káros hatásaira hívja fel a figyelmet.
Az Európai Központi Bank igyekszik élesen elzárkózni még csak annak gyanújától is, hogy nyíltan finanszírozza az euróövezeti kormányokat. Ez azonban egyre nehezebb feladatnak ígérkezik, már csak azért is, mert elképesztő tempóban vásárolja fel az euróövezeti államkötvényeket: 16 hónap alatt sikerült 12 százalékponttal növelnie a teljes piaci adósságon belüli részarányát. Óvatos becsléseink szerint is az eszközvásárlási program jelenleg érvényes szabályrendszere mellett - szélsőséges esetben - egy éven belül elfogyhatnak a megvásárolható finn, holland és német államkötvények, ami az egész program megvalósítását, így a kitűzött célok elérését is veszélyezteti. Mario Draghi jegybankelnököt és a döntéshozói testületet egyre jobban sürgeti az idő, hogy változtassanak, azonban gyakorlatilag bármit lépnek, a konzervatív német gazdaságpolitikusok részéről kemény ellenállásba ütközhetnek.
A szeptemberi kamatdöntő ülésen határoz a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa arról, hogy milyen arányban mérsékli az irányadó, 3 hónapos betétéhez való hozzáférést, de ez a korlátozás arányos lesz a pénzügyi szereplők között - ismételte meg a már korában is jelzett MNB-s arányossági tervet a jegybank egyik vezető szakértője ma a Reutersnek adott interjúban. A monetáris politikáért felelős igazgató azt is jelezte, hogy csak azt követően döntenek majd a budapesti bankközi kamatláb rendszerének (BUBOR) esetleges átalakításáról, miután már látják az irányadó eszköz mennyiségi korlátozására adott piaci reakciókat.
Paul Krugman a tőle megszokott, éles hangvétellel szállt bele ezúttal a német gazdaságpolitikába. A Nobel-díjas közgazdász úgy fogalmazott, hogy Németország "egy teljesen más univerzumban él", illetve hogy az ország keményvonalas gazdaságpolitikusai által bálványozott szigorú költségvetési politika, valamint ennek az egész euróövezetre való réerőltetése megnehezíti a perifériás országok alkalmazkodási folyamatait, ezért összességében még több problémát okoz. Az alacsony kamatkörnyezet Németországot még az átlagosnál is kiváltságosabb helyzetbe hozta, az ország elképesztően olcsóan jut finanszírozási forráshoz. Ha a keményvonalas konzervatív politikusok belátnák ezt, és a költségvetési szigoron lazítva végre elkezdenének költekezni, azzal nem csak magukon, de az egész kontinensen segíthetnének. Az érvek ellenére egyelőre nem tűnik túl valószínűnek ez a forgatókönyv.
Radikális gazdaságpolitikai szemléletváltás zajlik épp a világban, a 2010-es évek elején bálványozott költségvetési szigor dominanciája megszűnőben van. A gazdaságpolitikusok számára egyre nyilvánvalóbb, hogy a túlzott megszorítások sok esetben nagyobb kárt okoztak a gazdaságnak, mint amennyit segítettek az eladósodási folyamatok - vélt - visszafogásán keresztül. Az alacsony kamatkörnyezet egyedülálló lehetőséget teremt olyan, költségvetési forrásból finanszírozott beruházások megvalósítására, amelyek a világgazdaság hosszú távú növekedését érdemben segítenék - vélik a Bank of America Merrill Lynch elemzői. Bár a folyamat elindult, az áttörés egyelőre várat magára.
Janet Yellen amerikai jegybankelnök mai, Jackson Hole-i beszédében az alapkamat jövőbeli pályájának várható alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy " értéke 70%-os valószínűséggel 2017 végén 0 és 3,25% között, 2018 végén 0 és 4,5% között alakulhat majd". Az elnöknő a széles kamatsávot gazdasági sokkhatások bekövetkezésének lehetőségével indokolta, ami valóban óvatosságot tesz szükségessé a kamatpálya előrejelzésében, a Zerohedge-nek azonban sikerült viccesen megragadnia az ábra lényegét.
Jelenleg is zajlik a minden évben Jackson Hole-ban megrendezésre kerülő jegybankár-konferencia, melynek fénypontja a rövidesen következő Yellen-beszéd lesz. A Fed elnöknőjétől várja az útmutatást a piac a kamatemelési ciklus jövőjével kapcsolatban.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-os szinten tartotta irányadó kamatát mai kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa. A kamatfolyosó szintén változatlan maradt. A piac már az őszi eseményekre készül, amikor a jegybanki eszköztár-átalakítás hozhat jelentős változásokat a pénzpiacon.
John Williams, a San Franciscó-i Fed elnöke hétfőn megjelent értekezésében arra figyelmeztet, hogy a világ gazdasági vezetőinek alkalmazkodnia kell a megváltozott világrendhez, vagyis a tartósan alacsony kamatok korához. A szerző szerint elérkezett az idő, hogy a kormányok, illetve a jegybankárok átértékeljék a korábban felállított gazdaságpolitikai keretrendszert, és közösen, az eddiginél nagyobb együttműködésben lépjenek fel az új kihívások leküzdése érdekében. Enélkül a korábban megszokottnál súlyosabb gazdasági válságokra kell felkészülni, ráadásul a kilábalás is fájdalmasabb lesz. Megítélésünk szerint a tanulmány nagyon fontos üzeneteket hordoz, ami még izgalmasabbá teheti a jövő hétvégi, Jackson Hole-ban sorra kerülő jegybankár-konferenciát.
Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke, illetve az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja a Die Zeit német hetilapnak adott interjújában újra kritikus hanggal illette az eurózónás monetáris politikát. Álláspontja szerint a magas adóssággal küzdő (perifériás) országok állampapírjainak vásárlása nem csupán eltéríti az EKB-t fő mandátumától, de hosszabb távon komoly rendszerkockázatot jelent.
Az MNB végső célja változatlan, az árstabilitás és pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. A jegybank július eleji döntéséről a Portfolio által közölt "Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél" című elemzés remek lehetőséget kínál arra, hogy ezt az állítást megerősítsük. A szerzők írásukban kifejtett véleményével szemben az MNB szerint az irányadó eszköz hozzáférésének korlátozása az önfinanszírozást és a hitelezési aktivitást a hozamkörnyezet finomhangolásán keresztül tudja támogatni, miközben a transzmisszió hatékonyságát is erősíti. Ezzel pedig végső soron hozzájárul a végső jegybanki cél, a 3 százalék körüli infláció eléréséhez. Az EKB nagyon hasonló gyakorlata és az MNB előre bejelentett, transzparens döntési időpontjai alapján tehát egyértelműen nem "fű alatti" kamatlépési lehetőségként, hanem a jegybanki finomhangolás új, innovatív eszközeként érdemes e változtatásra tekinteni. Bár a mennyiségi korlátozás technikai részletei még kidolgozás alatt állnak, de annyi bizonyos, hogy az új rendszerben is rendelkezésre fognak állni azok az eszközök, amelyekkel az MNB hatékonyan tudja befolyásolni a monetáris kondíciókat a kívánt irányba.
A magyar jegybank letért az eddig ismert kamatpolitika útjáról, és októbertől mennyiségi korlátokat vezet be az irányadó eszközére. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat eddigi horgonyzó szerepe meggyengül, a rövid piaci kamatok pedig eltávolodhatnak tőle. Innentől kezdve a monetáris politikát az határozza majd meg, hogy a korlátozás mértéke éppen miként viszonyul az adósságkezelő kibocsátási tervéhez. Így pedig a jegybank fű alatt, az alapkamat változtatása nélkül, hajthat végre további lazítást, vagy akár kényes szigorítást is. Mindez rontja a monetáris politikai eszköztár átláthatóságát, sőt a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Nem állja meg a helyét a lépés olyasfajta indoklása, hogy a korlátozástól élénkülni fog a hitelezés. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni a valós jegybanki szándékot is, ezért külön foglalkozunk a jegybank pénzügyi eredményével, illetve azzal, hogy tényleg spórol-e Magyarország az "önfinanszírozással".
A várakozásoknak megfelelően változatlanul, 0,9%-on hagyta az irányadó kamatot mai ülésén a monetáris tanács. A jegybanki döntés a várakozásoknak megfelelő volt, a gazdasági feltételek egyáltalán nem indokolták, hogy a monetáris politika letérjen az útjáról. Ennek megfelelően az egynapos betéti és hiteleszközből álló kamatfolyosón sem változtatott az MNB.
Nem változtatott az irányadó kamaton az angol jegybank (BoE) döntéshozó testülete, így az továbbra is 0,5%-on áll, emellett az eszközvásárlási program keretösszegét sem növelték. A piaci szereplők megosztottak voltak a döntés kimenetelét illetően, a többség azonban arra számított, hogy a jegybank már most júliusban léphet.
A jelenlegi extrém alacsony kamatkörnyezet és laza monetáris politika a közgazdászok többsége szerint számottevő jövedelem-átrendeződéshez vezetett az egyes gazdasági szereplők és szektorok között. Ennek volumenében és pontos szerkezetében már nincs egyetértés, akadnak olyan vélemények, melyek szerint a fejlett jegybankok intézkedései csak tovább mélyítették a szegények és a gazdagok között tátongó szakadékot, hiszen a kötvényeken kívül más eszközosztályokba áramló pénzmennyiség azon eszközök árát növelte meg elsősorban (ingatlan, részvény), amelyekkel többnyire a felsőbb társadalmi rétegekbe tartozók rendelkeznek. Egyetemes igazságot nagyon nehéz tenni a témában, a cikkben röviden megvizsgáljuk az érem mindkét oldalát.
Bill Gross szerint a világ jegybankárjai a múltban élnek, részben ezért kerültünk abba a helyzetbe, ahol most vagyunk. A szakértő a jelenlegi világgazdaságot egy óriási Monopoly-játszmához hasonlítja, ahol a játékszabályokba van kódolva, hogy egyre több olyan szereplő lesz, aki vesztessé válik, és végül elkerülhetetlenül csődbe megy. Ahogy fogalmaz, "ebben a környezetben örüljenek a befektetők, ha egyáltalán visszakapják a pénzüket", a korábbi mesés hozamokat pedig gyakorlatilag elfelejthetik.
A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó kamatot mai ülésén a monetáris tanács. A kamatfolyosóhoz sem nyúlt a testület, így holnap ugyanúgy 0,9%-os lesz az alapkamat, -0,05% lesz az egynapos betéti, 1,15% az egynapos hitelkamat, mint ma.
Komoly ügyletek zajlanak a háttérben az ukránok döntése után.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
